A skarlát
Ma már nem kell annyira rettegni a skarláttól! A skarlátot a Streptococcus pyogenes nevű baktérium egyes, bőrkiütések keltésére is alkalmas törzsei okozzák a skarlátot. Ez a baktérium még torokgyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást, sebfertőzéseket, szepszist, gennyes agyhártyagyulladást, kötőhártya-gyulladást is okozhat. Nagyon fontos, hogy a beteg ezekben az esetekben is időben orvoshoz kerüljön, és megfelelő antibiotikum-kezelést kapjon.
A skarlát tünetei
A lappangási idő 2-8, átlagosan 3 nap. A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, nehéz nyelés, gyakran hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A láz magasra szökik, elérheti a 40 fokot is. Jellemző a skarlátvörös - intenzíven gyulladt - torok, a tüszős mandulagyulladás.
Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon. A kiütés igen apró elemekből áll, mely a bőrt vörösen pontozottá, kissé érdessé, grízes tapintatúvá teszi. Manapság azonban gyakran csak nagyon enyhe bőrtüneteket látunk. Előfordul, hogy a kiütés csak a lágyékhajlatra korlátozódik.
A skarlát kezelése
A skarlát kezelésére a mai napig elsősorban a penicillin ajánlott. 10 napig kell szedni, alternatívaként más szer csak akkor jöhet szóba, ha a penicillinkezelés valamilyen okból nem kivitelezhető. Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapítás is szükséges. Rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel a megnövekedett folyadékigény miatt.
A KANYARÓ
Mi a kanyaró?
Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző.
Tünetek: hányás, étvágytalanság, levertség, bőrkiütés, fejfájás, köhögés, hőemelkedés, magas láz, hasmenés, rekedtség, hurutos tünetek, orrfolyás, bágyadtság, piros torok, nagyfoltú kiütés a szájban, nagyfoltú kiütés a garatban, Koplik-folt, nem viszkető bőrkiütés
A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból. Hasonlóan a fejlett országokhoz, ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetekkel lehet találkozni.
A kanyaró okai
A betegség kórokozója a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus, melynek egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert. A vírus a külvilág hatásaira érzékeny, 1-1,5 nap alatt szobahőmérsékleten is elveszti fertőzőképességét. Elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a légáram a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket tovasodorja, így nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a távolabb tartózkodó fogékonyak is megfertőződhetnek. A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet. Bonyolult gyulladásos és immunfolyamatok következtében olyan biokémiailag aktív anyagok (mediátorok) szabadulnak fel, amelyek a később részletesen leírt általános és légúti tünetek kiváltásában, és a kiütések létrehozásában játszanak szerepet.
A kanyaró tünetei, kórlefolyása
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést. A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró kezelése, gyógyulási esélyei
Hatékony antivirális (vírusellenes) kezelés nem áll rendelkezésre. Szövődmény nélküli esetben a tünetek kezelése szükséges: láz- és köhögéscsillapítás, sok folyadék fogyasztása, ágynyugalom. Amennyiben baktériumok okoznak szövődményt, a megfelelő antibiotikumot alkalmazza a kezelőorvos.
Forrás:
