A gyermekközösségek nagy rákfenéje a fertőző betegségek terjedése. A nátha ma már mindennapos, ám sajnos a testet elborító foltok komolyabb bajra utalnak, s terjednek gyerekről-gyerekre.
Az általános helyzet az óvodákban:
A járványos időszakban nagyon fontos, hogy a szülő kellően odfigyeljen a kezdődő jelekre, melyek betegségre utalnak. Sajnos sok családban a megélhetés a szülőket arra kényszeríti, hogy némi köhögéssel és orrfolyással is óvodába vigyék gyermeküket. Ezzel viszont a többi egészségesen közösségbe vitt gyereket teszik ki a betegségeknek. A betegen bevitt lurkók összetüsszögnek, megfogdosnak mindent, biztosítva ezzel a fertőzés tovább terjedését. Orrukat rendszeresen figyelnie kellne az óvónőnek vagy dajkának, higgyétek el, néha jobb nem látni mi lóg a gyerek orrából! De sajna mindenki mellé nem állhat felnőtt. Arról nem is beszélve, hogy sokszor kedvetlenek, levertek ezek a gyerekek, láthatóan nem érzik magukat jól a bőrükben. Ezért lenne fontos a biztos gyógyulásig nem vinni közösségbe a gyereket.
Komolyabb esetben, mint a kiütéssel járó fertőző betegségek, muszáj otthon fogni a kis betegeket, sőt mi több, a fertőzésen át nem esett felnőtt családtagok is jobb lesz, ha vigyáznak! Jó magam 28 évesen kaptam el a bárányhimlőt a fiaimtől. Örök élmény maradt!
Forrás:webbeteg.hu
A nagy klasszikus a : BÁRÁNYHIMLŐ!
Általában:
A bárányhimlő (varicella) fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. Lehetséges azonban második fertőzés is, ha az első netán nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában. A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de szövődmények minden életkorban előfordulnak, gyakrabban felnőttekben. Védőoltással megelőzhető.
A bárányhimlő tünetei, kórlefolyása
A betegség nagyon ragályos, így különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A lappangási idő 14-21 nap, azaz a fertőzést követően két-három héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart. A fertőzöttek 90 százalékán mutatkoznak meg a tipikus tünetek.
A bárányhimlő kezelése
A betegség első hetében, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni.
A bárányhimlő megelőzése
A betegség védőoltással megelőzhető. A vakcina szövetkultúrán szaporított, élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmaz. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, mindenkinek hozzáférhető, de nem tartozik a kötelező védőoltásokhoz. Az egészséges emberek védőoltásával kapcsolatban még nincs kialakult, egységes álláspont.
Ellenjavallt az oltás akut, lázas betegség, terhesség alatt, neomycin-allergia, alacsony (1.5 G/l) abszolút lymphocyta szám vagy a celluláris immunitás egyéb problémai esetén. Mellékhatásaként enyhe helyi bőrjelenségek, láz jelentkezhetnek.
A Rózsahimlő vagy más néven RUBEOLA
Mi a rubeola?
A rubeola egy jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, amelyet a rubeolavírus okoz. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz.
Tünetek: gyengeség, fejfájás, hőemelkedés, nyirokcsomók megnagyobbodása, kicsi rózsaszín foltszerű kiütések, rózsaszín foltok a száj nyálkahártyáján, rózsaszín foltok a lágy szájpadon
A rubeola okai
A rubeolavírus cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, ritkábban a beteg váladékával frissen szennyezett tárgyak révén terjed, és az egyetlen fertőzőforrás az ember. A fogékonyság a rubeola iránt általános, de az esetek döntő többségében a hatásos fertőzés kialakulásához nem elég a "futó" kontaktus (Szignifikáns, azaz várhatóan fertőzést okozó érintkezésnek számít a zárt légtérben, pl. szobában öt percet meghaladó együttlét vagy közvetlen érintkezés). A vírus a felső légutak nyálkahártyáján és a nyaki nyirokcsomókban szaporodik, ezért a fertőzés kezdetén ezek érintettsége észlelhető. A fertőzésre a szervezet védekezési reakcióval válaszol, és ellenanyagot termel; az ellenanyagok megjelenése a kiütés kialakulásával párhuzamos. A lappangási idő 14-21 nap, de a rubeolás beteg fertőzőképessége a kiütések megjelenése előtt 5 nappal kezdődik és a kiütések megjelenése után mindössze 5 napig tart. Kivételt képeznek a rubeolás fertőzéssel világra jött újszülöttek, akik hónapokig üríthetik a vírust, ezért nagyon fontos az oltatlan gyermekektől és a várandós nőktől való távoltartásuk.
A rubeola tünetei, kórlefolyása
A kiütések megjelenése előtt 1-5 nappal enyhe, ún. prodromális - azaz bevezető - tünetek jelentkezhetnek, mint a gyengeség, a fejfájás és a hőemelkedés. A prodróma gyermekeknél ritkán fordul elő, de a felnőtteknél igen gyakori. A fül mögötti, a nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodása általános jellemzője a rubeola bevezető tüneteinek, ez a kiütések megjelenése előtt 4-10 nappal észlelhető.
A kiütések kicsiny, rózsaszínű foltok, amelyek megjelenése az arcon kezdődik, és gyorsan terjednek a törzsre és a végtagokra. A törzsön összefolyhatnak, de a 3. nap végére leggyakrabban teljesen eltűnnek. A száj nyálkahártyáján vagy a lágy szájpadon hasonló foltok jelenhetnek meg, de három napnál tovább ezek sem maradnak.
A felnőttek rubeolás megbetegedése a gyermekekéhez képest súlyosabb. A prodromális tünetek kifejezettebbek, gyakori a felső légúti hurut, a magas láz, az elesettség. A szem kötőhártyájának érintettsége miatt fénykerülés észlelhető. Főleg nőknél fordul elő az ízületek hosszantartó fájdalma, gyulladása. A legkomolyabb következményei a gyermekkorúaknál egy nagyságrenddel gyakrabban jelentkező rubeola encephalitisnek van, melynek jelentős halálozása és késői következményei lehetnek.
A rubeola kezelése
A rubeola az esetek döntő többségében enyhe, magától gyógyuló betegség, amely speciális kezelést nem igényel. Várandós nőknél, ha a rubeolát a terhesség első 3-4. hónapjáig diagnosztizálják, tájékoztatni kell az illetőt arról, hogy magzata fertőződhetett, ám a terhesség megszakításáról neki kell döntenie. A veleszületett rubeola szindrómának sincs speciális terápiája, de a rendellenességek egy része reagálhat gyógyszeres kezelésre, vagy korrigálható sebészi úton.
Forrás: