Mindenek előtt megjegyeznénk, hogy szerintünk nem létezik „legjobb” romantikus vígjáték. Miért is? Mert minden vígjáték jó, ami megnevetteti az embert, és minden romantikus film sikeres, ha a szív hevesebben ver tőle.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az embernek nem lehet kedvence. Fontos hozzátenni azt is, hogy egy olyan film, ami 30 éve bajnoknak számított, talán ma már nem állja meg olyan jól a helyét, mint fénykorában. Az ízlések korral is változnak, ezt mindenki megtapasztalja előbb vagy utóbb.
Röviden tehát: nem fogjuk azt mondani, hogy ezek a legjobb romantikus vígjátékok, de kétségtelen, hogy a legnépszerűbbek és legsikeresebbek közé tartoznak, ezért érdemes legalább egyszer megnézni őket!
A szépség és a szörnyeteg (1991)
A történet, ami tényleg egyidős magával az idővel. Hogy miért? Mert a nőket rabul ejtő magányos, nagyhatalmú férfiak már a görög mitológiában is megjelentek. A Disney csak erre épített rá, méghozzá nagy sikerrel. A stúdió új életet lehelt ebbe a klasszikus történetbe, méghozzá úgy, hogy a gyerekek számára is elérhetővé tette azt (mindeközben persze megtartva némi veszélyt is az elbeszélésben). A klasszikus történetek meganimálása az Oroszlánkirályban és az Aladdinban is nagy sikert aratott, de egyik sem volt képes olyan „valósághűen” és emlékezetesen ábrázolni a romantikát, mint az A szépség és a szörnyetegben.
Elveszett jelentés (2003)
Scarlett Johanssonról mindenki gyanította, hogy egyszer az egész filmvilágot meghódítja majd, de Sofia Coppola filmjében való alakítása után véglegesen beírta magát a filmipar nagyjai közé. Az Elveszett jelentésben egy fényképész magányos felesége (Scarlett Johansson) egy filmcsillaggal (Bill Murray) barátkozik össze. Sok más romantikus filmhez hasonlóan itt is a szívügyeken van a hangsúly, de kevés alkotás volt képes úgy ábrázolni az utazgatás és a házasság elidegenítését, mint az ifjabbik Coppola műve. A különleges páros nem édes pillanatok közepette ismerkedik meg egymással, hanem inkább egymásba csapódva segítenek összeszedni életük szilánkjait, mindezt szürreális körülmények közepette.
A szerelem hullámhosszán (1993)
Tom Hanks nem egy 80-as sikerfilmért volt felelős, de Nora Ephron 1993-as alkotásában hivatalosan is mindenki kedvencévé vált. Hanks a filmben egy özvegyet játszik, akinek a kisfia egy rádiós műsorba telefonál be, hogy új feleséget találjon apukájának. Meg Ryan, a történet másik központi alakja egy szerelemben nem kifejezetten szerencsés riportert játszik. A két karakter az Empire State Building tetejére beszél meg egy találkozót, méghozzá Valentin nap éjszakáján. Kihagyhatatlan!
Álom luxuskivitelben (1961)
Senkinek sem sikerült annyi szívet elrabolnia, mint Holly Golightlynek (Audrey Hepburn). Truman Capote 1958-as „Breakfast at Tiffany’s” című regénye alapján az Álom luxuskivitelben egy nehezen boldoguló író és gyönyörű, szabadlelkű szomszédja, Holly Golightly barátságát mutatja be, megalapozva ezzel Hollywood elkövetkezendő éveinek romantikus komédiáit. A filmben megjelenik a megtestesült mozgalom, az őt hajkurászó jólelkű lecsúszott férfi, megannyi elvárás, új barátságok, lehulló leplek és az akkori időkre jellemző, filmekben is megjelenő rasszizmus is, amire ma már teljesen más szemekkel tekintünk. Ez utóbbi elemtől eltekintve minden idők egyik legsikeresebb romantikus vígjátékáról van szó.
Bridget Jones naplója (2001)
Amikor Hollywood vicces női karaktert akar írni, akkor az esetek 99%-ában esetlennek, ügyetlennek alkotja meg azt, aki a lehető legkellemetlenebb helyzetekben botlik meg a főnöke előtt, akibe természetesen fülig bele van zúgva. A 32 éves, önmagát kissé túlsúlyosnak tekintő és szerelmi életében balszerencsés Bridget Jones szerencsére ténylegesen vicces karakterre sikerült, akit Renée Zellweger kiválóan alakít. Bridget naplójának vallja be a körülötte lévő férfiak iránt érzett vonzódását: ilyen durva kollégája, Daniel (Hugh Grant) és gyerekkori barátja, Mark Darcy is, akik versengeni kezdenek a címszereplő kegyeiért. De vajon ki kerül ki győztesként a két kérő közül? A film egy fontos tanulságra is megtanít, de inkább nem lőnénk le a „poént”.
A herceg menyasszonya (1987)
Ezt nemrég láttam, és végtelenül bájos. Fred Savage alakítja a kisfiút, aki „betegszabadságát” tölti az iskolából. Egy napon nagypapája, a legendás Peter Falk látogatja meg, hogy elolvassa neki A herceg menyasszonya című könyvet – a fiú eleinte nem rajong a történet romantikus hangulatáért, de amint megjelennek a kardforgató hősök, a gonosz királyok, az óriások, a lovagok és a megannyi kaland, minden sokkal, de sokkal érdekesebbé válik – a történetben egyetlen olyan jelenet nincs, ami ne lenne vicces, izgalmas, vagy mindkettő egyszerre. Vajon mi lesz a hercegnő sorsa? Ki a maszkos idegen? Megbosszulhatja-e Inigo Montoya édesapja halálát? Fondorlat, kardvívás, szerelem – ebből a filmből semmi nem hiányzik!
Idétlen időkig (1993)
Ez a romantikus történet egy cinikus Pittsburghi meteorológust (Bill Murray) követ, akit producerével (Andie MacDowell) együtt a stúdió utasítására a Pennsylvaniai Punxsutawney városába utazik, hogy jelentést készítsen a helyi „Mormonta napról”. A nap azonban éjszaka nem ér véget, hősünk ugyanis minden reggel arra ébred, hogy újra és újra át kell élnie a „Mormota nap” történéseit. Habár meteorológusunk először képtelen elfogadni, hogy mi történik vele, az ismétlődő események idővel teljesen megváltoztatják a személyiségét – és persze nem lenne romantikus a film, ha mindezt nem használná ki producere meghódítására is a maga különleges, „időtlen” módján.
Kaliforniai álom (2016)
A zene, a tánc, a párbeszédek, Ryan Gosling mosolya, Emma Stone könnyei, a hangulat, a színek, Hollywood, szerelem. Kettejük szerelme. Azok, akik nem látták az elmúlt évtizedek klasszikus romantikus filmjeit, most behozhatják a lemaradást a Kaliforniai álommal, amely a múlt évszázad hangulatát ötvözi a modern időkkel. A felejthetetlen táncos és zenés jelenetek azonnali klasszikusakká váltak a vásznon, a nézők pedig tűkön ülve várják, hogy mikor talál végre egymásra a két szerelmes, akiknek útjai különös módon keresztezik egymást. Erről a filmről nem lehet elég jót mondani – látni kell!
Éjfélkor Párizsban (2011)
Ebben a romantikus történet nem csak Gil (Owen Wilson) az éjszaka felbukkanó nők közötti szerelem, hanem a férfi Párizs iránt táplált érzelmei is fontos motívumokként jelennek meg. A film központi szereplője menyasszonyával, és annak szüleivel látogat el a francia fővárosba, és valahányszor éjjelente sétálni indul, valahogy az 1920-as évek Párizsában találja magát. Gil előtt megelevenedik Hemingway, Gertude Stein, a Fitzgeraldok, Man Ray és többek között egy gyönyörű Adriana (Marion Cotillard) nevű nő is.
Woody Allen egy teljesen más korba kalauzol el bennünket romantikusan romantikus alkotásában, sikerét pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a valaha készített egyik legjövedelmezőbb filmjeként tartják számon.
Igazából szerelem (2003)
Az Igazából szerelem című karácsonyi romantikus vígjátékot a számtalan klisé teszi annyira szerethetővé és időtlenné. A brit sztárokból álló stáblista (Alan Rickman, Hugh Grant, Liam Neeson, Clin FIrth, Keira Knightley, Emma Thompson, stb.) már önmagában sikerre ítéli a filmet, de a bonyodalmas történések és az idővel összeérő történetszálak csak tovább fokozzák az izgalmakat és a szívdobogást.
