Az embereket általában lenézik, ha rendetlenek. Lustának, igénytelennek tartják őket, sőt gyakran még butának is. Valójában Albert Einstein is híresen rendetlen ember volt, csakúgy, mint Steve Jobs, Thomas Edison, sőt még Mark Zuckerberg is az egyik legrendetlenebb emberként ismert. Nem olyan rossz dolog tehát, az intelligencia jele is lehet, és rengeteg tanulmány bizonyította, hogy az okos emberek sokkal hajlamosabbak a rendetlenségre. Szervezett káoszban élni és dolgozni jó dolog. Nem hiszed el? Íme a bizonyíték, hogy a rendetlen emberek valójában zsenik.
Miért olyan jó a rend és tisztaság?
Ahhoz, hogy megértsük, miért gondolják azt a legtöbben, hogy a rend és az intelligencia együtt jár, nézzük meg, miért ez számít normálisnak. Valószínűleg téged is úgy neveltek, hogy a szobádat rendben tartsd folyamatosan, mert az a jó és elfogadott. Ennek eredményeként úgy nőttünk fel, hogy a legkisebb lom is szégyen, ezért rosszul érezzük magunkat miatta, vagy úgy érezzük, nem mi irányítjuk az életünket, hanem az minket. De honnan jön ez az elvárás? Valójában semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a rend bármit is jelentene. Sőt, ha túl megszállottan próbáljuk irányítani, kézben tartani az életünk minden területét, az csak még nagyobb zűrzavart eredményezhet. Nem számít, milyen keményen dolgozol, hogy minden rendben legyen, tudod, hogy ez az állapot úgy sem tart sokáig. Sok munkahelyen a vezetők még mindig ragaszkodnak az állandó rendhez, tisztasághoz, pedig tanulmányok azt mutatták, ha az alkalmazottaknak engedélyeznek egy kis káoszt, 30%-kal több feladatot tudnak megcsinálni, mint egy teljesen tiszta, rendezett környezetben. Persze ez nem azt jelenti, hogy teljes koszban kéne élned, vagy sosem takarítani magad után, sem azt, hogy ne használj naptárat, vagy ne legyen rend a polcodon. Csupán annyit, hogy semmi baj nincs azzal, ha kicsit rendetlenebb vagy, mint azt a társadalom elvárná tőled.
A káosz hatással lehet a kreativitásra is
Rengeteg író, köztük J. K. Rowling is rendetlen asztalnál dolgozott. Ez a tény, és tanulmányok is bizonyítják, hogy a rendetlenség segíti a kreativitást, újítást és problémamegoldást, míg a rend kedvelői inkább a hagyományos gondolatokat és a biztonságot részesítik előnyben. Furcsán hangzik, de a káosz arra ösztönöz, hogy merj egy kicsit más lenni, spontán és legyenek merész ötleteid. A rendetlenebb emberek a fontos dolgaikat előtérbe helyezik, míg a kevésbé fontosakat a rendetlenség alá rejtik, így hatékonyabban dolgoznak, és nem halogatnak semmit.
