Rajzolni szuper jó dolog, hiszen szárnyalhat a fantáziánk, és azt tehetünk a gondolatainkkal, amit csak szeretnénk. Ha van tehetségünk hozzá, ha nincs, örömet adhat. Amennyiben olyan technikákat szeretnénk elsajátítani (mint a Frottage vagy a Sós-módszer), ahol elsősorban a szorgalom adja a hátteret, nem a tehetség, íme, néhány fantasztikus ötlet!
1., Frottage
Ez a technika már egészen kicsi kortól elsajátítható, hiszen csak némi kézügyesség és türelem kell hozzá, a végeredmény pedig igencsak mutatós! Fogjunk egy mintás felületet – ez lehet akár egy csipketerítő is -, és helyezzünk rá egy papírlapot. Ezután egy tompa ceruzával finoman, nem rányomva satírozzuk át az egészet, és máris látszik a gyönyörű minta, mely „átnyomódott” a mi papírlapunkra.
2., Játék a szivaccsal
Fogjunk egy hagyományos szivacsot, és vastagon merítsük bele egy gouache festékbe. (Ez a gouache voltaképpen egy vízfestési technika, mely úgy működik, hogy a vízfestékhez közömbös töltőanyagot adnak – általában baritot, agyagföldet vagy kaolint -, és így a festék átlátszatlanná válik. Emiatt fedőfestékként alkalmazzák, ugyanis több réteg festhető egymásra a színek keveredése nélkül.) Ezt a módszert alkalmazva a gyerekek könnyedén létrehozhatnak mesés szépségű tájakat, állatokat, vagy bármi egyebet, amit csak kitalálnak.
Dombornyomott is lehet akár
3., Foltos festés
Ez a technika a mai 30 évesek körében biztosan kellemes emlékeket ébreszt, hiszen az óvodákban előszeretettel alkalmazták. Lényege, hogy egy A4-es papírlapot keresztben félbehajtunk, majd vízfestékkel vagy temperával az egyik oldalra festünk valamit. Lehet az egy színpompás paca, vagy egy konkrét forma, a lényeg minden esetben az, hogy a félbehajtott lap egyik oldalán maradjon a festék. Ha végeztünk, ne várjuk meg, míg megszárad a nagy mű, hanem azon nyomban hajtsuk be a vonal mentén a papírlapot, és erőteljesen nyomjuk össze (préseljük le).
Így végül egy tökéletesen szimmetrikus alakzatot fogunk kapni, mellyel a gyerekeknek már a szimmetria-aszimmetria fogalma is modellezhető.
4., Hol a kezed? Hol a lábad?
Ötletes – ezt mondanám rá elsőre. Kreatív – ezt másodszorra. Harmadszorra meg kipróbálnám.
Minden gyerek mártsa a kis kezét és lábát valamilyen színű festékbe, majd óvatosan nyomja rá a tenyerét és a talpát egy papírlapra. Ezek után következik a feladat oroszlánrésze: kreatívkodjunk egy kicsit, és engedjük el a fantáziánkat. Ki mit vél felfedezni egy kéz- vagy láblenyomatban?
5., Vicces ujjlenyomatok
Mintha útlevelet csináltatni mennénk, csak ez most nem olyan véresen komoly dolog. Ám ahogy az a képen is látszik, igen népszerű figurák kerekedhetnek ki egy ártatlan kis lenyomatból.
6., Művészet a sötétben
Sok helyen lehet kapni olyan rajztömböt, mely nem a hagyományos fehér papírlapokkal várja a kísérletező kedvűeket, hanem koromfeketével. Erre érelemszerűen nem grafitceruzákkal kell rajzolni, hanem különleges színesekkel, sőt, itt végre értelmet nyer a fehér ceruza létezése is!
Monotípia
7., Levéllenyomat
Ezt nem kell senkinek sem bemutatni, azt gondolom, hiszen méltán népszerű idehaza évtizedek óta minden ősszel. Szedjünk hát csomó falevelet – lehetőleg különböző fákról -, és hazaérve fessük be egyik oldalukat. Itt érdemes kenőcsösebb festékeket használni, mint a tempera, hogy a megfelelő hatást elérhessük. Ha bekentük az egyik oldalt, már csak rá kell nyomni egy hófehér papírra, és élvezni a látványt, amit a levelek erezetének kesze-kusza mintázata ad vissza.
8., Sós történetek
Egy egyszerű vízfesték is megteszi, sőt, talán ez adja majd vissza legjobban a lényeget, ami abból áll, hogy mikor készen vannak a gyerekek a kreációval, egy kis sima, asztali sót szórunk néhány részére a műnek (direkt bele a festékbe), majd figyeljük, amint az megteszi a hatását. Ahogyan a kép és a festék szárad, azok a részek, ahol megsóztuk, gyönyörűen szemcsések és domborúak lesznek.
