A növényi étrend egyre népszerűbb. Bár ezt széles körben egészséges választásnak tekintik, sok mítosz alakult ki a vegetáriánus és vegán étrend körül.
1. A növényi étrend mindig egészséges
Az elmúlt évtizedekben egyre több tanulmány bizonyította a vörös hús fogyasztása és a rosszabb egészségügyi eredmények közötti összefüggéseket. Például a feldolgozott és a vörös hús bevitele vastagbélrákkal, elhízással, szívbetegséggel és cukorbetegséggel járhat.
Ez arra utalhat, hogy a hús nélküli étrend jobb a szervezet számára. De ahogy nem minden hús vörös, nem minden vegetáriánus vagy vegán étrend egészséges.
Szélsőséges példa: ha valaki csak krumplit enne, akkor vegán lenne, de természetesen nem lenne tele vitalitással és energiával.
Mint minden más étrendnél, ez teljesen attól függ, hogy az egyén mit fogyaszt.
Ezenkívül a sovány fehér hús és a hal nem ugyanazokkal az egészségügyi problémákkal jár, mint a feldolgozott és a vörös hús.
Bizonyos húspótló termékekben pedig sok a só. 2018-ban az Action on Salt , a „sóval és annak egészségre gyakorolt hatásával foglalkozó csoport” felmérést végzett a húspótlókról.
Az Egyesült Királyság több nagy kiskereskedőjének termékeit vizsgálták. Amikor hamburgereket vetettek össze egymással, megállapították, hogy a marhahúsból készült húspogácsák átlagos sótartalma 0,75 gramm (g), szemben a vegetáriánus húspogácsák 0,89 grammjával. Megállapításaik szerint egy zöldségburger „több sót tartalmaz, mint a McDonald's-os krumpli nagy része”.
2. A vegetarianizmus garantálja a fogyást
Sajnos nem. Amint a fenti szakasz egyértelművé teszi, nem minden vegetáriánus és vegán étrend egyformán egészséges. Hihetetlenül könnyű naponta több ezer kalóriát elfogyasztani anélkül, hogy állati eredetű terméket fogyasztanánk.
A fogyás kulcsa az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás, és egyikük sem igényli az állati termékek kerülését.
Mégis érdemes megjegyezni azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a növényi étrend követése súlycsökkenéssel jár. Például a Translational Psychiatry folyóiratban közzétett áttekintés a következőket magyarázza:
"Megalapozott bizonyítékot találtunk a növényi étrendnek a hagyományos étrendekkel szembeni rövid vagy közepes távú jótékony hatásaira […] a testsúlyra, az energia-anyagcserére és a szisztémás gyulladásra."
Ez a megállapítás igaz volt egészséges résztvevőkre, elhízott emberekre és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkre egyaránt.
Egy másik példa: a BMJ Open Diabetes Research and Care című folyóiratban megjelent másik áttekintés a növényi étrend cukorbetegekre gyakorolt hatását vizsgálta. A szerzők egyéb előnyök mellett megállapították, hogy ezek a diéták a súly „jelentős javulásával” jártak együtt.
3. A vegetáriánusok és a vegánok nem kaphatnak elegendő fehérjét
Talán ez a leggyakoribb az összes mítosz közül, amelyet ma hallhatunk. De ez továbbra is egy mítosz. Az élelmiszerek világában rengeteg féle fehérje létezik.
A tejtermékekben és a tojásokban például igen magas a fehérjetartalom. Azonban a vegánoknak számos lehetőségük van a fehérjebevitelre, beleértve a seitan, tofu, lencse, csicseriborsó, sokféle bab, tönköly, spirulina, quinoa, zab, vadrizs, magvak és diófélék csoportjait.
Ezen kívül még jó néhány zöldség is tartalmaz fehérjét, beleértve a spenótot, spárgát, brokkolit, articsókát, burgonyát, borsót, kelbimbót és édesburgonyát.
4. Hús nélkül nem lehet izomzatot felépíteni
Ez a mítosz a fenti fehérjemítoszból következik. Röviden: az izomépítés legfontosabb tápanyaga a fehérje, amely könnyen bőségesen megtalálható az állatvilágon túl is.
5. A tejtermék elengedhetetlen az erős csontokhoz
A tejtermék nem elengedhetetlen az erős csontokhoz, de a kalcium igen. Valójában a kalcium számos testi funkció szempontjából fontos, beleértve a vérnyomás fenntartását, az izmok összehúzódását, az idegek mentén történő jelátvitelt és a véralvadást.Emellett a kalcium rendkívül fontos a csontok és a fogak egészségének fenntartásában is. A kalciumhiány többek között a fogérzékenység oka is lehet.
A vegánoknak tehát biztosítaniuk kell, hogy elegendő kalciumot vegyenek fel növényi eredetű forrásokból.
A fehérjéhez hasonlóan rengeteg helyen lehet kalciumot felszedni, beleértve a szója alapú ételeket, babot, lencsét, borsót, spenótot, fehérrépát, fügét, len, chia, szezámmagot, tengeri moszatot és néhány diót - különösen a mandulát.
