Fogós és ravasz kérdés, ami minden szülőt foglalkoztat. Azonban most szeretnénk mindenkit megnyugtatni, mert a rövid és egyszerű válasz az, hogy soha! Az emberi agy ugyanis folyamatosan fejlődik, alakítja magát annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebben alkalmazkodjon a hétköznapi élethez. Ez a fejlődés a fogantatás pillanatában kezdődik és bármilyen hihetetlen, de még felnőttkorban sem áll le.
Az agy formálódásának természetesen vannak jelentős mérföldkövei, amelyek után bizonyos funkciók talán inkább hanyatlásnak indulnak ahelyett, hogy tovább fejlődnének. Amit viszont biztosan tudunk, hogy az emberi élet, test olyan fantasztikus, mint talán semmi más: az idegsejtek (neuronok) például már 5 hónappal a születésünk előtt kialakulnak (mintegy százmilliárd darab), illetve elképesztő friss bizonyítékok szólnak amellett, hogy az ember élete során igenis új idegsejtek is jönnek létre, melyek funkciójukat tekintve leginkább „hiánypótlóak”, azaz valójában nem gazdagítják tovább az agyat, hanem az elhalt idegsejteket cserélik le.
De ne rohanjunk ennyire előre. A születésnél jelenlévő idegsejtek óriási mennyiségének ellenére, az agy mérete sokkal lassabban növekszik. Ez a növekedés az egyedülálló neuronokban fellépő változásoknak köszönhető, amelyek szerkezete hasonlít a fákéhoz. Minden agysejt egy apró „palántaként” kezdi életútját, majd idővel több száz hosszú, szerteágazó úgynevezett dendritet növeszt magából. Az agy növekedése (amelyet általában tömegben vagy térfogatban szokás kimutatni) főképpen ezen dendritek növekedésének köszönhető, amelyek más neuronok szinaptikus jeleinek befogadóiként szolgálnak.
Az agy fejlődése az idegi feldolgozás sebességéből is kimutatható. Egy újszülött agya lényegesen lassabban dolgozik, mint egy felnőtté – nagyjából 16-szor kevésbé hatékony az információk átmozgatásában. Annak ellenére viszont, hogy a kisbaba születésekor agyának tömege még csak egynegyede a felnőttekének, döbbenetes az tény, hogy mire 2 évesek lesznek, elérik a felnőtt agytömeg háromnegyed részét és 5-6 éves korra pedig a 90 százalékát.
JÓ, HA TUDOD: Az idegi feldolgozás hatékonysága brutális fejlődésen megy át a csecsemő- és gyerekkor során, a maximális sebességét pedig nagyjából 15 éves korban éri el.
A kisbabák agya, a tévihitekkel ellentétben, születésük után, már csaknem az összes idegsejtet tartalmazza, amit életük során használni fognak. Agyukban nem csak az idegsejtek szaporodnak rohamosan, hanem az azok közötti kapcsolódások, hálózatos fejlődések is. Minden, amit egy kisbaba megtanul: hallás, látás, tapintás, mozgás stb., az egyfajta lenyomatot hagy az agyában, aminek hatására újabb és újabb ilyen kapcsolódások születnek, így agya folyamatos fejlődésen megy keresztül, hogy a napi élethez, a világhoz segítse a tökéletes alkalmazkodást.
