Ikres variáció
Sokszor azonban az első izgalom, hogy a miénk lehet egy ilyen tökéletes és természetesen csodaszép együttes, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Nem a minőséggel van általában a gond - bár ez is megesik -, hanem olyan úm. röhejesnek tűnő dolgokkal, minthogy nem lehet a babakocsit hátrafelé húzni.
Igen, komolyan, ilyen létezik. Amíg nem hallottam egy ismerősömtől, én sem hittem, eszembe sem jutott, hogy ilyen van. És mégis.
Nyilván az anyuka nem valami extra dolog miatt vágyott volna arra, hogy a kerék - ami visszafelé ugyanolyan gömbölyű, mint odafelé - ne csak egy irányba tekeredjék. Csupán csak ringatni-altatni szerette volna a kicsit, de a százezres csoda nem hagyta magát, hanem makacsul kitartott amellett, hogy ő bizony csak előrefelé gurul. Mikor visszament az üzletbe, és elpanaszolta az elpanaszolnivalót, nem tudtak segíteni a problémáján. Így hát sajnos már az elején kiderült, hogy kicsit sem érte meg a befektetés.
Ám természetesen van mááááásik, mondom most én is, mint anno Eötvös Gábor bohóc a cirkuszban. Vagyis ha van még egyszer ennyi, vagy még annál is több pénzünk elfekvőben, akkor beruházhatunk egy olyan babakocsi szettbe is, melytől - árából kiindulva – joggal várhatnánk el, hogy magától elvigye a gyereket sétálni, megetesse, átpelenkázza, és lehetőleg még meséljen is neki. Igen, ezek azok a felsőkategóriás termékek, melyek valahol 200.000 forint környékén indulnak, a határ pedig a csillagos ég lenne (de semmi pánik, van még azon túl is). Ezek már annyi mindent tudnak, hogy végiggondolni is fárasztó.
Anno
Magasított kis csodák, melyben a baba nem babaszinten, hanem jóval magasabban helyezkedik el egy teleszkópos vázon, mely általában csecsemőkorban a legjobb, hiszen utána a hordozóméretű felsőrészt így is, úgy is kinövik. Minimális pakolórész járul a babakocsihoz, ellenben a különféle színű és méretű táskák hada csatlakoztatható a tolókarra, melynél alapvetés, hogy átfordítható. Mert mi is lenne, ha nem lenne az...!
Most azért elárulom: semmi. Ha a baba egy hagyományos babakocsiban egész babakorában úgy utazik, hogy előrefelé néz, mert a tolókar nem átfordítható, az ég egy adta világon semmi baja nem lesz. Sőt, még direkt jó is lehet neki, hogy tud nézelődni, és nem unja el magát. Nem lesz ettől sem befordulós, sem félős, sem antiszociális, sem nyugtalan, de még a haja sem hullik ki, ha nem az anyukát/apukát/nagyit bámulja folyamatosan a kétórás séta alatt.
Amiben viszont nagyon jók a drágaságok, hogy kifejezetten jó ikres babakocsijaik vannak. És gondolok itt most a többes ikrekre (pl. ahol három baba van). Ugyanis ez szinte hiánycikk. Ha több hármasiker születne Magyarországon, akkor talán könnyebben lehetne hozzájutni, de ha meg már van, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megkérik az árát, és ez valamelyest azért érthető is.
Visszatérve a fantasztikumokra az ideális minden esetben az, ha olyat választunk, melynek minden funkcióját érdemben ki tudjuk használni. Ha megengedhetjük magunknak a csillagos ég-verziót, és előreláthatólag szükséges lesz, semmi gond, vegyük meg, és élvezzük. Persze nem muszáj ilyet választani, hiszen semmi sem kötelező – még akkor sem, ha múlt héten nyertünk az Euro Jackpoton.
Másik lehetőség viszont, ha olcsóbbat veszünk, vagy kifogunk egy jó kis akciót, melynek keretein belül akár több tízezres babakocsikhoz juthatunk hozzá töredékáron. És akkor az nem azt jelenti, hogy a leértékelt az vacak, hanem pusztán csak nem a legújabb divat szerinti, hanem a tavalyi mályvaszínben fogjuk tologatni a kicsit az idei barackvirág helyett.
