Tartsd a szavad
Ha azt mondod gyermekednek, hogy nagyon óvatosan válogassa meg a szavait, amikor másokkal beszél, de rögtön utána megfordulsz, és valamilyen apróságért leszidod a párodat, akkor könnyedén összezavarhatod őt. Ilyenkor a legjobb, ha máris bocsánatot kérsz és elmagyarázod a kicsinek, hogy mi történt az előbb. Például „Nagyon rossz érzés volt nekem, hogy apának/anyának sokáig kellett ma dolgoznia, és ezért őt hibáztattam, ami helytelen volt. Bocsánatot kellett kérnem tőle.”
Ismerkedjetek meg az érzések neveivel
Minden nap foglalkozzatok egy kicsit a különböző arckifejezésekkel – vidám, szomorú, mérges, stb. Mondj neki egy egyszerűen érthető érzést és kérd meg, hogy mutasson rá egy azt az érzést kifejező arcra például egy magazinban, vagy mesekönyvben. Ahogy egyre idősebbé válik, úgy jöhetnek az összetettebb érzések, úgymint félénkség, zavarodottság, meglepetés, irritáció – idővel pedig a különböző testtartások és kézmozdulatok is bevonhatók.
Minden nap hangozzon el néhány dicséret
Kiváló alkalom erre a családi vacsora. Ne az ételen vesszetek össze, hanem koncentráljatok arra, hogy együtt lehettek. Egy minneapolisi család például 10 és 12 éves gyermekeikkel minden este úgy ül az asztalhoz, hogy mindenki mond egy-egy dicséretet valaki másról és elmeséli, hogy miért hálás éppen.
De ezt sem szabad túlzásba vinni
Persze büszkén mosolygunk, ha egy üzletben köszönetet mond az eladónak, és eleinte érdemes ezért mindig megdicsérni, de ügyeljünk rá, hogy ne vigyük túlzásba. Ha minden apróság után elismeréssel árasztjuk el őket, akkor pontosan az empátia ellen játszunk. Idővel hozzászokhatnak, és mindent csak a jutalmakért és figyelemért csinálnak.
Ismerd el a kedvességet
Ha látod gyermekedet valamilyen kedves vagy nagylelkű cselekedet közben, akkor utána mindenképpen dicsérd meg, jószívűségét. „Nagyon kedves volt tőled, hogy megfelezted a barátoddal az almádat. Szerinted milyen érzés volt neki, hogy neki nem volt, de te adtál neki?” Ennél egyszerűbben nem taníthatod meg rá, hogy mennyire fontos is megosztani másokkal azt, amink van!
Vedd figyelembe az ő érdekeit
Tegyük fel, hogy gyermekeddel egy délutáni sétán vagytok, de egyértelműen nincs jó kedve és nyűgös. Ilyenkor érdemes lehajolni hozzá és szép érthetően elmagyarázni neki, hogy „Biztosan jól esne most egy kis alvás, ugye? Én is nyűgös szoktam lenni, ha elfáradok. Gyere, menjünk haza és pihenjünk egy jót!” Ezzel remek példát mutathatsz neki és ellesheti tőled, hogy mennyire fontos mások érzéseivel is törődni.
