Ezt a levelet egy idős néni írta a legjobb barátnőjének. A szavai… azon túl, hogy mélyen elgondolkodtatnak, segítenek rádöbbenni, mi is az, ami igazán fontos az életben, és melyek azok a dolgok, melyekért igenis megéri nap mint nap örülni. Nem, nem luxusautókról és a legújabb divat szerinti árucikkekről beszél. Ennél sokkal apróbb dolgokról, melyeket ha megtanulsz értékelni, boldog leszel.
„Kedves Berta,
Egyre többet olvasok. Kiülök az udvarra, és csodálom a kilátást. Már észre sem veszem a gyomokat a kertemben. Annyi időt töltök a családommal és a barátaimmal, amennyit csak lehet, míg a munkára mind kevesebb és kevesebb időt szánok.
Valahányszor alkalom adódik rá, az életet kellemes élmények sorozatára kellene építeni, nem pedig az ellenállásra. Csak most kezdem felismerni ezeknek a pillanatoknak az értékét, és nagyon becsülöm őket. Semmit sem őrzök meg – porcelánt és kristályt használunk minden különleges alkalommal, mint amilyen egy leadott kiló élménye, a tökéletes vacsora vagy az első íriszek kivirágzása. A legszebb ruhámat öltöm magamra, amikor a piacra megyek. Az elvem az, hogy ha jól nézek ki, akkor el tudok költeni 28 dollárt egy kiskosárnyi élelemre. A legfinomabb parfümömet se tartogatom a különleges partikra.
Az „egy napon majd” és a „nemsokára” értelmüket vesztették a szótáramban. Amennyiben megéri, hogy megnézzek, meghallgassak vagy kipróbáljak valamit, akkor én azt azonnal látni, hallani és csinálni akarom! Fogalmam nincs, mit tettek volna mások, ha előre tudták volna, hogy holnap már nem lesznek. Azt hiszem, a családjukkal és pár közeli barátjukkal vették volna körbe magukat. Talán a régi ismerőseiket is felhívták volna, hogy bocsánatot kérjenek, és megbékéljenek a múltjukkal.
Szeretek arról ábrándozni, hogy elmegyek egy kínai étterembe vacsorázni. És azok az aprócska dolgok, melyeket még nem vittem véghez… nagyon csalódott lennék, ha megtudnám, hogy az óráim meg vannak számlálva. Bosszankodnék, amiért nem írtam meg azokat a leveleket, melyeket már napok óta csak halasztgatok. Sajnálnám, hogy nem töltöttem elég időt a férjemmel és a szüleimmel. Nagyon nagy erőfeszítésembe kerül, hogy ne fogjam vissza magam semmitől. És minden áldott reggel, amikor kinyitom a szemem, valami különlegeset mondok magamnak. Minden nap, minden perc, minden egyes lélegzetvétel ajándék.
