XXIII. János pápa egyszer a következőt mondta: „Egyszerűbb egy apának, hogy gyermekei legyenek, mint a gyermekeknek, hogy igazi apjuk legyen”.
A pápák mondanivalója nem mindig kristálytiszta, de XXIII. János szavaiban rengeteg igazság bújik meg. Akinek volt akkora szerencséje, hogy egy olyan férfi nevelte fel, aki ténylegesen kiérdemelte a „Világ legjobb apukája” feliratú pólóját, az tudja, hogy a legjobb apukák jelen vannak, megbízhatók, figyelmesek, lazák, és jó a humoruk.
Egy család kettészakadásakor az esetek többségében az anyukához kerülnek a gyerekek, ami azt jelenti, hogy nagy részük csak ritkán léphetnek kapcsolatba édesapjukkal (ha egyáltalán van erre lehetőség). Természetesen egy jó anyuka mindent megtesz azért, hogy gyermekének hiánymentes nevelést biztosítson, de kétségtelen, hogy a páros nevelésnek olyan előnyei vannak, amelyet egyik szülő sem képes egyedül megadni gyermekeinek.
Vannak olyan esetek is, ahol a család együtt van ugyan, azonban az apuka nem ismeri fel, hogy mennyire fontos is, hogy aktívan hozzájáruljon a gyerekek hétköznapjaihoz, és atyai tanácsokkal lássa el őket.
Puszta jelenlétük is pozitív hatású lehet – a Barnardos egyik kutatása szerint például azok az a gyerekek, akik apukájuk mellett nőnek fel jobb társasági készségeket, kevesebb érzelmi és viselkedési nehézséget, és jobb iskolai teljesítményt tapasztalnak, mint azok, akiket csak anyukájuk nevel.
Íme néhány érdekes tény arról, hogy miért fontos az ember életében egy stabil apafigura!
• Azok a gyerekek, akik 11 éves korukig rendszeres, közeli kapcsolatot ápolnak az apjukkal kevésbé valószínű, hogy bűnözőkké válnak.
• A gyerekek jobban teljesítenek az általános iskolában, ha apjuk velük fiatal koruktól kezdve kedvesen, gondoskodóan, és szeretően bánik.
• A gyerekek szívesebben tanulnak, ha apjuk is érdeklődést mutat a tanulás iránt.
• A gyerekek a társadalom szorgalmasabb, dolgosabb tagjaivá válnak, ha apjuk is mellettük van.
• A Floridai Egyetem egyik tanulmánya kimutatta, hogy azoknál a kisbabáknak, akikkel apjuk rendszeresen foglalkozik, kisebb az esélye a szellemi fejlődési rendellenességek kialakulásának.
• Azok a nők és férfiak, akik egy szerető, támogató emberként emlékeznek vissza édesapjukba sokkal elégedettebbek az életükkel, és az önbizalmuk is magasabb.
• Azok a gyerekek, akiknek az édesapja jelen volt a felnevelésük során kevesebb mentálhigiénés problémát tapasztalnak (ez különösen – de nem kizárólag – a nőkre vonatkozik).
• Azok a gyerekek, akikkel az apjuk sokat foglalkozott fiatal korban sikeresebb karriert tapasztalnak meg felnőttként.
• Azok a gyerekek, akik aktív kapcsolatot ápoltak édesapjukkal hajlamosabbak felnőttként aktívan kivenni a részüket a gyereknevelésből és a családalapításból.
