Az empátia az emberek egyik legnagyobb ajándéka a természettől. Több szakértő is azt állítja, hogy ha gyermekünket már fiatal korukban úgy neveljük, hogy érdekelje őket mások állapota és ne csak saját magukra figyeljenek oda, az számos előnyt jelenthet számukra a későbbiekben.

Persze egy hároméves még nem igazán képes beleképzelni magát mások helyzetébe, de gondos és türelmes módon elérhetjük felcseperedő gyermekünknél, hogy idővel ne csupán a saját érdekeikben cselekedjenek és olyan döntéseket hozzanak, amik mások számára is előnyösek lehetnek.

A következőkben felsorolok néhány tanácsot, amely segíthet már a nevelés legelejétől kezdve egy jószívű, gondoskodó és együttérző gyermek nevelésében, aki később felnőttként sokkal teljesebb és boldogabb életre számíthat ennek köszönhetően!

Töltsetek együtt minőségi időt!

Ahhoz, hogy megtudja, milyen jószívűnek, kedvesnek, nagylelkűnek lenni, neked kell példát mutatnod neki. Nem szabad csak mondanod azt, hogy hogy viselkedjen, mutasd is meg neki! Ha például nem vagy kedves az eladóval a boltban, vagy mindenért leszidod gyermekedet ok nélkül, nem várhatod el tőle, hogy megismerkedjen a kedvességgel! Légy türelmes, és tölt a gyermekeddel vagy gyermekeiddel minőségi időt! Ha látod rajtuk azt, hogy megfogadják a tanácsaidat, kedvesek, jószívűek, jutalmazd meg őket! Itt nem egy csokira vagy valamilyen tárgyra gondolok, hanem arra, hogy adj nekik élményeket!

Mutass empátiát

Gyermeked észreveszi, ha például egy étteremben lehordod a pincért, mert véletlenül nem a megfelelő rendelést hozta neked. Fontos, hogy példát mutassunk a gyerekeknek azzal, hogy elnézzük mások apróbb melléfogásait – hiszen mindenki szokott hibázni. Folytassuk az előbbi példát – egy ilyen esetben kérdezzük meg gyermekünket, hogy „Szerinted milyen érzés volt a pincérbácsinak/néninek, hogy véletlenül nem azt hozta amit kértem?” illetve „Szerinted milyen lehet egy ilyen mozgalmas munkahelyen dolgozni?”

A „köszönöm” varázslatos ereje

Az egyik első dolog, amit gyermekünknek megtanítunk a köszönés mellett, az a „köszönöm” fontos szerepe, ha valaki valamivel megajándékoz bennünket, vagy szívességet tesz nekünk. Ragadjunk meg néha egy-egy alkalmat és kérdezzük meg gyermekünktől, hogy „Milyen érzés lenne, ha sokáig keresnél egy ajándékot a barátodnak, de amikor odaadod neki, ő nem köszöni meg neked?”