Előtte: heti 3 edzés a konditeremben, rendszerezetlen rutin, szénhidrátokban gazdag, alacsony fehérjetartalmú étrend.

Utána: heti 6 edzés a konditeremben, rendszerezett edzésterv, fehérjékben gazdag, mérsékelt szénhidráttartalmú étrend.

Destiny célja eredetileg nem is az volt, hogy ilyen formákra tegyen szert. Az akkor még tizenéves lány azért kezdett el edzőterembe járni, hogy felülkerekedjen szorongásán és depresszióján. A szemmel is látható eredményeknek persze ő is örült. A kezdetek nem voltak egyszerűek: habár gyerekkorában gimnasztikázott és a középiskolában egy kézilabdacsapatban is játszott, sosem edzett rendszeresen. Eleinte a telefonja képernyőjéről mentett le edzésterveket, amiket később alapként felhasznált gyakorlataihoz. Edzőterembe általában hetente három alkalommal ment el, és ezek érdekében idővel teljesen fel is hagyott a kézilabdázással.

„Az edzőterem lett a menekülőhelyem, és imádtam” állítja Stephens. Habár a testmozgás önmagában keveseknél elég ahhoz, hogy véget vessen a depressziónak vagy enyhítse a szorongást, nála pontosan ez történt. Elmondása szerint szellemileg nagyon sokat segített rajta az edzés. 2015-ben elballagott a középiskolából és úgy döntött, hogy szájhigiéniát tanul majd a helyi főiskolán. Az első félév után azonban úgy érezte, hogy a fogorvosi pálya nem elég aktív számára, ezért inkább személyi edzőnek kezdett el tanulni.

Miután 2016 elején megszerezte személyi edzői oklevelét, a lány elkezdte tanulmányozni a különböző izmok megcélzását, hogy biztonságos kihívások elé állíthassa magát. Kockás hasat és formás feneket tűzött ki maga elé célként és egy sokkal egységesebb fitneszrutint készített magának, ami heti 6 edzést tartalmazott.

Elmondása szerint azonban ez még mindig nem volt elég. „Nem láttam azokat az eredményeket, amiket szerettem volna, mert nem tudtam, hogy mit kellene ennem hozzá” jegyezte meg régebbi étrendjéről, ami tele volt tésztával és kenyérrel, megfelelő mennyiségű fehérje nélkül. „Mindig is gyors volt az anyagcserém, szóval azt hittem, hogy azt ehetek amit akarok, és még úgy is megőrizhetem majd a fittségemet”. Később azonban rájött, hogy a rossz minőségű ételekkel képtelen lesz elérni álmai hasát.

Mindezek ellenére a konditerem egyik edzője azt ajánlotta neki, hogy jelentkezzen egy közelgő testépítő versenyre. Az ötlet jól is hangzott, azonban a versenyig ekkor már csak 3 hét volt hátra, egy átlagos készülődés pedig 12-16 hetet is igénybe vehet a versenyzők számára. Mivel Stephens úgy érezte, hogy kockás has nélkül nem nyerhet, megtanulta kiegyensúlyozni a makrotápanyagait (fehérje, szénhidrátok, zsír) hogy csökkentse teste zsírtartalmát és régi kedvenceit rizsre és édesburgonyára cserélte (plusz a csirkét is felvette az étredjébe).

„Hogy izmosodjak és meg is tartsam ezeket az izmokat egy fehérjékben gazdag, mérsékelt mennyiségű szénhidrátot tartalmazó étrendre volt szükségem.” Az étkezéseit elkezdte az edzéseihez igazítani, hogy mindig pont annyi üzemanyaggal lássa el a szervezetét, amennyire szüksége van. Az eredmény? A hasizmok rövidesen megjelentek, a fiatal lány pedig első helyezést ért el a versenyen. A siker után tovább finomította fitnesz céljait – kevesebb figyelmet fordított vékony formái megőrzésére, és sokkal inkább feneke megerősítésére terelte a hangsúlyt. „Ha nagyobb feneket szeretnél, akkor többet kell enned ahelyett, hogy összemennél” állítja. Ezért szép lassan egyre több fehérjét és szénhidrátot kezdett enni és abbahagyta a szénhidrátok és kalóriák számolgatását.