Annak ellenére, hogy sokan ezt hiszik, a zárkózottabb, visszahúzódóbb emberek sem szeretnek állandóan egyedül lenni. Az viszont tény, hogy hosszabb időbe telik összemelegednünk valakivel és feladni az egyedül töltött értékes időt azért, hogy vele legyünk. De mint bárki más, mi is vágyunk a szerelemre és egy olyan társra, akivel együtt lenni ugyanolyan megnyugtató és kényelmes, mint egyedül. Nem könnyű ilyet találni és még nehezebb, ha a barátaid minden pénteken buliznak, te viszont legszívesebben egész hétvégén csak sorozatozol. Lássuk az okokat, hogy miért nehéz introvertált személyiségként megtalálni a szerelmet és aztán néhány randi tippet, amik segítenek kilépni a komfortzónádból és megtalálni azt, akiről egész életedben álmodtál.
Nem élünk nagy közösségi életet
A legnyilvánvalóbb indok, amiért nehezebben találunk társat, hogy nincs annyi lehetőségünk ismerkedni, mint azoknak, akik nyitottabbak. Jó néha kimozdulni a barátokkal a városba, de a gondolat, hogy úgy töltsük az értékes szabadidőnket, hogy idegenekkel próbálunk beszélgetni, ijesztő. Nincs akkora szükségünk a társasági életre, mint másoknak és ha már sikerült pár közeli barátot találnunk, nem keresünk újakat, emiatt is nehéz megismerni valakit.
A beszélgetés nem az erősségünk
A zárkózott embereknek egy idegennel beszélni maga a pokol. Utálunk minden olyan témát, ami felszínes és általában csak ilyen jön szóba az első beszélgetéseknél. Inkább a mély, értelmes társalgásokat kedveljük, a közhelyes dolgok pedig, amik elsőként feljönnek, általában nincsenek is jelen az életünkben. Lehet, hogy megtetszik valaki, aki ránk mosolyog, de fogalmunk sincs, mit mondjunk neki.
Nem mi tesszük meg az első lépést
Az esetek 90%-ában nem mi kezdeményezzük a beszélgetést, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen ülünk, és várjuk, hogy a szerelem találjon meg minket, de sajnos nem történik meg túl gyakran, hogy csak úgy az ölünkbe pottyan. Rengeteg szerethető ember egyedülálló, mert túl szégyellős vagy zárkózott ahhoz, hogy közeledjen valaki felé.