1., Nils Holgersson

Nils, a neveletlen (és nevelhetetlen) svéd kisfiú, aki nem fogad szót a szüleinek, és direkt bántja a házuk körül élő állatokat, és akit ezért egy házimanó 20 centiméteresre zsugorít össze. Emlékeztek, ugye? Nos, Selma Lagerlof írónő tökéletesen megálmodta a figurát, a kis főhőst, aki köré a regényét felépítette. Nem titkolt célja az volt, hogy megismertesse és megszerettesse a svéd gyerekekkel Svédországot, azonban meséje világhírnévre tört, és több mint negyven nyelvre fordították le a könyvet, melynek első megjelenése idén lesz 110 éve.

A regényből 1980-ban készült 52 részes koprodukciós rajzfilm, melyet Magyarországon csak nyolc évvel később mutattak be. Azóta viszont töretlen népszerűségnek örvend, hiszen a kisgyerekek nagyon könnyen beleélik magukat egy ilyen érdekes, izgalmas, és kalandos helyzetbe, melybe Nils is került. Ugyanis miután törpévé zsugorodott, megértette az állatok beszédét, majd Márton lúd hátán utazva - Pocokkal a vállán – bejárták Svédországot, és nyolc hónapos útjuk során egészen Lappföldig jutottak. Miután hazaértek, a sok jótett, melyeket az idő során véghez vitt, a manó szívét is meglágyította, és újra eredeti méretére varázsolta vissza a fiúcskát.

Lagerlof meséje dúskál a morális tartalomban, melynek köszönhetően még 1909-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

Érdekesség: a svéd 20 koronás hátoldalán Nils Holgersson szerepel Márton lúd nyakában csücsülve.

2., Hupikék törpikék

„Magas hegyek mögött,
hol a tenger hupikék,
ott laknak ők a törpikék.
Hatalmas fák között
gombaházakban lakunk,
és mindig vidámak vagyunk...”

Éneklik a törpök vidáman és felszabadultan, míg meg nem jelenik a mára már ikonikus főgonosszá előlépett csúf, kopasz Hókuszpók - a nyomában Sziamiaúval.

A magyar nyelv gyönyörű és beszédes voltának köszönhetően elevenedhetett meg ez a rengeteg kis kékség annak idején, és kaphattak olyan beszélő neveket, mint Dulifuli, az örök mérges, Törpingáló, aki ecsettel a kezében létezik csak, Törpilla, a bájos törplány, vagy a fent említett macsek, Sziamiaú.

A rajzfilm alapja és háttere Peyo, aki egy belga képregényszerző volt, és 1958-ban indította útjára törpjeit. Fontos tudnivaló, hogy egy törp két és fél almányi magasságú, és a képregénysorozat eredetileg a középkori Európában játszódik. Magyarországon is megjelentek ezek a sztorik, méghozzá Janó és Vili néven, és ha valakinek szerencséje van, antikváriumban vagy utcai árusnál még elcsíphet egy-egy darabot a nem egészen mai darabokból.

A rajzolt változat akkor ért el kiemelkedő sikereket, mikor 1980-ban a Hanna-Barbera Produkció megfilmesítette.  Magyarországon - a Nils Holgerssonhoz hasonlóan – 1988-ban kezdték sugározni.

3., Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki

Eszeveszett mese, eszelős szereplőkkel. Ez az a rajzfilm, melynek magyarításán vagy a térdét csapkodva hahotázott, aki nézte, vagy a fejét fogta a néha bizony favicc-szintű megjegyzéseken. Egy viszont biztos: szerette a közönség, és a mai napig is fel-felemlegeti.

Frédi és Viiiiilmaaaa, valamint Béni és Irma felejthetetlen párosai megalapozták a sorozatot, Kőkobaki úr  pedig, aki Frédi kőfejtőbeli főnöke volt, csak még egy lapáttal rátett minderre.

William Hannának és Joseph Barberának ehhez a meséhez is köze volt, ugyanis a páros készítette az amerikai rajzfilmet még 1960 és 1966 közt, a sorozat pedig a mindenki által oly’ jól ismert kőkorszaki család történetét mutatja be. A mesét még a ’60-as években elkezdték vetíteni Magyarországon, a szövegét pedig Romhányi József írta. Az eredeti verzióval ellentétben ő végig rímekbe szedte a szereplők mondanivalóját, és így érte el, hogy a legtöbb esetben jókat mosolyogjon mindenki a szövegen. Vagyis:

„Ne kezdj nekem alibizni, gyenge vagy, mint a ribizli.”

4., Kisvakond

Zdenek Miler - aki idén öt éve már, hogy elment -, cseh rajzfilmkészítő volt a megálmodója. A kultikus csehszlovák rajzfilmsorozat a mai napig elvarázsolja a gyerekeket, hiszen édes kis főhőse, a vakond minden bajba jutotton segíteni próbál.

Kisvakond 1956-ban indult végtelennek tűnő útjára, és a legtöbb kelet-európai országban nagyon hamar óriási sikere lett. Ezután pillanatok alatt meghódította Németországot és Ausztriát, majd pedig Indiában és Kínában is az élre tört. A máig legismertebb első részt, A vakond nadrágját a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol kapásból első díjat nyert, majd még 65 epizód követte.

Képi világa, és könnyen érthetősége is segítette abban, hogy ilyen népszerű legyen, hiszen alig valami kis szövegei helyett inkább a látványra helyezte a hangsúlyt, és a tanulságos történetek bemutatását tekintette feladatának. Az, hogy szinte néma a rajzfilm, abból a szempontból is előnyös, hogy így kortól és nyelvtől függetlenül minden kisgyerek megértheti a történeteket.