Néhány szó a görögdinnyéről

Főgyökere a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatol, de nagy része még így is a talaj felső 20–25 cm-ében marad. Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtású csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,5-től 2,0 m-ig nagynak, 2 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növény 3–7 hajtást növeszthet. Szára ritkásan vagy sűrűn szőrös. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé szőrös mint a takarmánydinnyéké; ez megkülönböztető ismérv.

A kacsok lehetnek el nem ágazók vagy szétseprűzhetnek 2–3 felé. A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 12–18 cm között közepes, 18 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja. A virágok kicsik, zöldessárgák. Mindhárom virágtípus: hím, hímnős és nő is előfordul.

A termesztett fajták zöme monoikus, illetve andromonoikus. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő; méhek és más rovarok termékenyítik. A termés alakja igen változatos: a gömbtől a tojásdadon át a megnyúlt hengeresig. Egy-egy dinnye tömege 2–15 kg. 1–2 cm vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékeszöld vagy feketészöld. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkos vagy márványos. A gyümölcshús fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös. (A fehérek és a sárgák többnyire takarmánydinnyék).

A belső, ehető rész a placentából fejlődik — eltérően a sárgadinnyétől, amelyé a perikarpiumból. A 0,5–2,0 cm-es magok elszórtan helyezkednek el a perikarpiumban; leggyakrabban fehérek, krémszínűek, barnásak, szürkék vagy feketék. Egy-egy dinnyében 300–600 magot találhatunk; ezek 6–8 évig csírázóképesek. Ezermagtömege: 20–150 g. A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet. Most pedig nézzük, miért kellene mindenkinek megennie a dinnye magját.

A görögdinnye magját nem kifejezetten abban a formában kell fogyasztanunk, ahogy a mézédes gyümölcsben találjuk. Szedjük ki a magokat, forraljuk fel, szárítsuk ki, majd daráljuk le vagy alaposan törjük össze. Rostokban gazdag a magja, ami egy kiváló megoldás az emésztési problémák helyreállítására és segít lekezdeni a bélben élősködő baktériumokat. Emellett a görögdinnye magja kiváló gyulladáscsökkentő is, citrullin és antioxidáns tartalma pedig hatékonyan kezelik a magas várnyomást és megelőzik az érelmeszesedést.

Amerikai tudósok már a huszadik században felismerték, milyen jó hatással van a görögdinnye magja a húgyúti és veseproblémákra is. A friss magok vízhatásúak, kimossák a veseköveket és a homokot. Nehéz a proteint nagy mennyiségben megtalálni egy-egy ételben, de a görögdinnye mag, több mint 30 gramm fehérjét tartalmaz – egy csészényi szárított mag -Mivel a mag tele van zsírral, és omega 6 zsírsavakkal, így jót tesz a vérnyomásnak is, de nem igazán ajánlott a fogyókúrázóknak.

A vastartalmának köszönhetően segít a fáradtság legyőzésében, és az oxigén szállításban az agyhoz. És ha ez még mind nem enne elég, a görögdinnye mag erősíti szívizmot is, javítja a memóriát, a koncentrációt és a bőr rugalmasságát. Teát is lehet készíteni belőle, de a magot is el lehet rágcsálni, mint egy snacket. Akik cukorbetegségben szenvednek, különösen ajánlott a fogyasztásuk, segít fokozni a libidót is.

Hogyan készítsük el a görögdinnye mag teát?

Törjünk össze 4 evőkanák szárított görögdinnye magot és 2 liter vízben 15 percen át forraljuk. 2 napon át fogyasszuk a teát, majd tartsunk egy nap szünetet. 2-3 hétig ajánlott ezt kúra szerűen alkalmazni.