A bölcsődés vagy óvodás gyermekek élményekkel teli délelőttje, majd az ebéd után igenis jól tud esni a csend és a pihenés. A gyerekek élményfeldolgozásának nagy része alvás alatt történik, vagyis ilyenkor az agy szortírozza, továbbítja, mélyíti a velük történt eseményeket. Ennek eredményeképpen az agy felfrissül, újra pihentté és befogadóvá válik, valamint pihennek a szemek és a fülek is. A csend voltaképpen olyan az agynak, mint a friss levegő.

Számos óvodában nem divat délután aludni. Van olyan felfogás is idehaza, mely azt vallja, hogy a nagycsoportosok inkább már ne is aludjanak, és akkor ilyen módon már jó előre felkészülnek az iskolára.

Vannak olyan gyerekek, akik úgy érkeznek már a kiscsoportba is, hogy otthon nem alszanak délután. Egy kisgyermek, aki nem alszik délután, mindenképpen hátrányba kerül alvó társaival szemben, hiszen szüksége van az alvásra, csak legfeljebb valamiért nem sikerült elérni nála otthon, hogy ezt meg is tegye. Ha otthon nincs idő aludni, ha nincs kellő csend, ha szülőnek nem fontos, hogy a gyermekük aludjon, ha nincs napirend, akkor a gyerekek önkéntelenül is igyekeznek megfelelni ezeknek az elvárásoknak, és nem alszanak, vagy „lopva” alszanak. Lopva alvás alatt értjük a babakocsiban való beájulást, vagy a kocsiban hazafelé történő elszunyókálást.

Álom, édes álom

Ha azonban megpróbálunk kialakítani valami napi rutint alvás terén is, sokat segíthetünk gyermekünknek az egészséges fejlődésben, ugyanis nagyon sok múlik a pihentető alváson.
Ahogyan az óvónőkön is, hiszen kellemes, megnyugtató hangjuk könnyedén álomba ringat bármilyen kicsit.

És ha már alszanak, álmodnak is. Az álmok pedig kreatívabbá, és toleránsabbá is tesznek mindenkit.

Ha nincs sürgetés sem otthon, sem az óvodában, a délutáni alvás pihentető és igazán hasznos tud lenni. Nem mellékesen pedig minden kutatás azt igazolja, hogy alig befolyásolja az esti alvás időtartamát.