Az állatasszisztált terápiát, mint módszert B. Levinson, amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években, először érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyítására.  Az ezt követő évtizedekben egyre több olyan tudományos vizsgálat látott napvilágot, mely igazolta a kutya - mint fejlett szociális viselkedést mutató állat - terápiás munkában való hatékonyságát.

A kutya sokoldalú terápiás hatást fejthet ki.

A terápia által fejleszthető területek:

- Beszéd, kommunikáció

- Nagymozgás

- Finommotorika

- Testtudat, testérzékelés

- Téri orientáció, térérzékelés

- Ritmusérzék

- Egyensúlyérzék

- Auditív észlelés

- Vizuális észlelés

- Taktilis észlelés

- Figyelem

- Megfigyelési képesség, memória

- Munkaképesség

Az állatok társaságában olyan dolgokat is megteszünk, amiket előtte nem is hittük volna.

A kihívások leküzdése nagy sikerélményt jelent a gyerekek számára, s ez által erősödik az önértékelésük, az önbecsülésük.

Az állatoknak emellett van még egy fontos ajándéka az emberek számára: képesek a korai anya-gyerek kapcsolat sérüléseiből eredő önértékelési problémákat kompenzálni, helyrehozni. Ez persze inkább már a felnőttek esetében érdekes.

A kutyaterápia általános hatásai:

- szociális képességek fejlesztése

- a kutyákkal való helyes bánásmód kialakítása

- egyes gyermekek állattal kapcsolatos félelmeinek csökkentése

- empátiás képesség fejlesztése

- kommunikációs készségek fejlesztése

- stressz csökkentése

Gyógypedagógiai hatásai:

- pszichés funkciók fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás

- motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék

- az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása.

- figyelem, kitartás fejlesztése

Pszichológiai hatásai:

- empátia fejlesztése

- szorongás csökkentése

- önbizalom, önértékelés fejlesztése

- fantázia fejlesztése

A kutyás terápia típusai

1./ Állat-asszisztált aktivitás (AAA -animal assisted activity):

Lényege a foglakozásokon résztvevő személyek életminőségének növelése, melynek során általános célokat jelölnek ki és a fejlődést nem követik nyomon. A program általában spontán módon alakul.

A kutya „csak” jelen van, de nem történik konkrét fejlesztés.

Nincs konkrét fejlesztési cél, konkrét célcsoport. A kutya jelenlétének jótékony hatását használjuk ki. A kutya selymes szőrének simogatása, önzetlen szeretete, a rendszeresen járó állatok mind sokat jelentenek a gyerekeknek. A beszélgetés nem csak a kutyáról szólhat, de a kutyán keresztül indulhat el.

Általános célok:

- egyes résztvevők zárkózottságának, elszigetelődésének csökkentése, 

- pozitív kapcsolat kialakítása kutya és a foglalkozásokon résztvevők között,

- a feladatokban való részvétel igényének erősítése a kutya részvételével,

- kapcsolatteremtés képességének fejlesztése a kutyával, emberekkel,

- a kutyák viselkedésének megértése, emberi viselkedéssel való összehasonlítása,

- egyes résztvevők állattal kapcsolatos félelmeik csökkentése, legyőzése,

- érzelmi beleérző képesség, empátia, mások érzelmeinek változására való figyelés fejlesztése,

- kommunikációs képesség fejlesztése,  

- az állat jelenlétében fellépő vagy más okokra visszavezethető stressz csökkentése.

Fontos, hogy  a kutyával való kapcsolat során ismereteket szerezzenek a kutya viselkedéséről, életmódjáról, gondozásáról, de figyelmet fordítunk arra is, hogy eközben a résztvevőnek reális képe alakuljon ki önmagáról, személyisége fejlődjön.

2. / Állat-asszisztált terápia (AAT - animal assisted therapy)

Már kitűzött célok szerint szervezik a foglalkozásokat és a fejlődést nyomon követik.

Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport. Meghatározottak a terápiás keretek. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül is oldjon meg.

Feladatok:

- A megelőzés (prevenció), a gyógyítás (korrekció), a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása.

- A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja.

- Pszichés funkciók / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás/ fejlesztése.

- Motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék fejlesztése.

- Az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása.

- Önállóságra való nevelés.

-  A célcsoport életkorának megfelelő fegyelem, kitartás céltudatosság, felelősségérzet, a kötelességtudat kialakítása.

3. / Állat asszisztált pedagógia (AAE - animal assisted education)

Túlnyomórészt kutyát alkalmaznak motivációs társként, mert az állatnak óvodában, iskolában kell dolgoznia és nem „csak” simogatás céljából viszik be az intézetbe. A kutyát a legkönnyebb megtanítani különböző feladatokra, hiszen mind az óvodai-, mind az iskolai foglalkozásokba, órákba bevonható, ezzel is megkedveltetve a különböző órákat a gyermekekkel. Magyarországon is már több alapítványnak vannak iskola, illetve óvoda programjai.

 Miért jó a kutya terápiás foglalkozásokhoz?

A kutyának jó az alkalmazkodó képessége, így szoros ember-kutya kapcsolat alakítható ki, könnyen taníthatóak, és igényük is van arra, hogy foglalkozzanak velük. A kutya gyorsan megtanulja az emberi testbeszédet, képes felvenni a szemkontaktust.  Jó a nem-verbális kommunikációjuk, tudják olvasni a viselkedést.

Könnyen szocializálható, alkalmazkodó és szüksége van arra, hogy „tartozzon valahová”.

Forrás: kutyasterapia.blogspot.hu, kutyasterapia.ucoz.hu, kutyasterapia.com